A keresztyén ember és a zene
„Bizony mondom nektek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, amikor mint újat iszom azt az Isten országában. És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére.” Márk 14:26
Ugye magunk előtt látjuk, ahogyan Jézus az Úrvacsora után itt együtt énekelt a tanítványokkal?
Az éneknek fontos szerepe van az Isten tervében. Ő adta hangszálainkat, képességeinket a zene tanulásához.
Sajnos a bűneset miatt Sátán itt is megfertőzte az embert csakúgy, mint az étvágy kielégítése terén.
Ízlésünk zeneileg is megromlott. Mindenben az izgatót és érzelgősséget keresik az emberek.
Nehéz kérdés lett a zene kérdése.
Egyik gyülekezeti alkalmunkon felmerült a kérdés, hogy mit is énekelhettek itt Jézussal?
Lelkészünk … elmondta, hogy a zsidó hagyományokat nyomon követve a páska énekei a zsoltárok könyvének dalai voltak. Azon belül is a 113-118. zsoltárokig terjedő szakaszok lehettek. Persze nincs bizonyíték arra, hogy Jézus is ezeket énekelte, de mégis érdemes elolvasni és átgondolni, milyen szavak olvashatók e 6 zsoltárban. Krisztus számára az utolsó vacsora utáni éneklés minden szava erőt adhatott neki, ha ezeket énekelte.
Számunkra is fontos kell legyen, hogy milyen dalokat választunk, amikor Istenhez szólunk dallamokban, hogy dicsőítsük őt.
Amikor Krisztus gyermek volt, Őt is bűnre kísértette a gonosz, de nem hajlott a kísértésre. Amikor már idősebb lett, szintén kísértés környékezte, de Ő olyan énekeket énekelt, amelyekre anyja tanította; ha ezek eszébe jutottak, dicsénekek hangzottak el ajkairól. S mielőtt még társai feleszmélhettek volna, már énekeltek is vele együtt. Isten azt akarja, hogy felhasználjunk minden lehetőséget, amelyről a menny gondoskodott, hogy ellenállhassunk az ellenségnek (Manuscript, 1901, 65.). {Ev 15.18}
Kora reggelente Jézus gyakran magányos helyet keresett fel elmélkedve, az Írásokat kutatva vagy imádkozva. Énekkel köszöntötte a reggelt. Hálaadó énekekkel vidámította a munka óráit, s a menny örömét közvetítette a megfáradtaknak és a csüggedőknek (The Ministry of Healing, 1905, 52. o.). {Ev 15.20}
Szíve örömét gyakran zsoltárokkal és lelki énekekkel fejezte ki. Názáret lakói gyakran hallgatták hangját Istenhez felszálló dics- és hálaénekekben. Közösséget ápolt a mennyei énekek által; s ha társai panaszkodtak neki, hogy fáradtak, ajkairól hangzó édes dallamokkal vidította fel őket. Dicséneke elűzte a gonosz angyalokat, s jó illathoz hasonlóan betöltötte a munkahelyet. Hallgatóinak gondolatait földi száműzetésük helyéről a mennyei otthon felé irányította (The Desire of Ages, 73–74. o.)” Ellen White: Evangelizálás 326.o.
Énekeljünk hát Istennek gyakrabban!
Ne az Istentiszteleteken keressük az izgalmat okozó, rend és áhitat-bontó zenéket, énekeket!
Szívünkben, otthon, munkahelyünkön énekeljünk Neki. Csendesen, diszkréten, őszintén.
A szívből énekelt szöveg, imaként száll fel Istenhez és segít a kísértések elleni küzdelmeinkben.
További énekek: