Családunk
Moldován Richárd és Moldovánné Zsuzsa 1997. február 01-én egy szombati napon léptünk házasságra Vácott. Nem is sejtettük milyen érdekes fordulat vár ránk. Az éjszakai életet már elhagytuk (férjem 100-110 kilós kigyúrt kidobó volt diszkókban, magam pedig egy táncos csapattal dolgoztam éjszakai mulató helyeken külföldön járva, majd ezt feladva a pesti Béke hotel casinójában voltam croupier). Házasságunk után megpróbáltunk „rendes” munkahelyeken dolgozni, helyt állni.
Sok gonddal küszködtünk, mint ifjú házasok és kis híján feladtuk az egészet. Szinte csak veszekedtünk. Gondolkodtunk, hogy feladjuk és elválunk. Ekkortájt keveredett el Ricsi egy szombaton a Hetednapi Adventista Egyház „A” gyülekezetébe. No nem azért, hogy Istentiszteletre menjen…csak segítséget akart kérni egy régi ismerőstől (aki történetesen adventista volt), hogy hogyan is lehetne eljutni Amerikába dolgozni…Kijjebb foglalt helyet és várakozott az ismerősre, de amíg várakozott hallotta az elhangzó szavakat. Lowell Hargreaves prédikált és mondta el, hogy éppen most indul a sorozata...(- micsoda "véletlen":-))
Sok mindenről beszélhetett még, mert annyira szíven ütötték szavai, hogy hazaérkezve engem is elhívott arra a bizonyos sorozatra. Csodálkoztam is, hogy egy nap alatt kétszer akar elmenni a „templomba”....- ahogy én neveztem akkor. Hát felvettem a tűsarkút, meg a miniszoknyát, sminket, fuxot és indulás. Meglepetésemre minden nagyon tetszett. Estéről estére döntöttük el, hogy ismét eljövünk. Heti háromszor jártunk erre a sorozatra másfél hónapon át. Közben persze Lowell hűséges és cseppet sem félénk igei vezetésére Ricsivel rendeztük a külsőnket. A fülbevalóját neki is le kellett tegye..:-). Nem lehetett nemet mondani, amikor elhangzott a kérdés is: szeretnénk-e új életet kezdeni Jézus Krisztussal? IGEN volt a válaszunk teljes szívünkből! …és valóban úgy lett, bár az elején azért még döcögtünk, de Isten segítségével, a bibliával a kezünkben, Jézussal a szívünkben, jóval megnöveltük házasságunk esélyeit.
Elkezdtünk kommunikálni, bocsánatot kérni, megbocsájtani no meg persze meg is változni....:-)
Ma is egyben vagyunk, jobban szeretjük egymást, mint valaha!
Hála legyen Neked Atyánk!
Tehát 1998. február 28-án léptünk szövetségre Jézus Krisztussal, és alámerítkezéses keresztség által a Hetednapi Adventista Egyház tagjai lettünk. Így csatlakoztunk a végidők bárkájához a keresztség által:
„egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, amelyben kevés, azaz nyolc lélek tartatott meg víz által; Ami minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, ami nem a test szennyének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által.”1 Péter 3:20-21
Hát a család témáját, azért kellett így kezdeni, mert Krisztus nélkül nem is lennénk család. Ő a mi fő családtagunk. Ő a fej és reméljük nem sértjük meg Őt és azt a szeretetet, amit Tőle kapunk. Általa új családkép alakult ki, melyben Neki át kellett adni a vezető helyet és persze helyet kellett adjunk az Ő gyermekeinek a gyülekezet tagjainak is életünkben. Mindez persze örömünkre volt és van. Nagyon sok áldást jelentett mindez számunkra. Segítséget, reményt és jövőképet. Értelmet adott a mindennapjainknak!
Köszönjük Neked drága Megváltónk!
Istennek kegyelméből csak jóval később:
2003. szeptember 22-én látott napvilágot első ajándékunk és gyümölcsünk Moldován Dávid, majd 2005. július 28-án második ajándékunk és gyümölcsünk Moldován Dóra.
Legalább épphogy felkészültünk a gyermeknevelésre...
Mindketten részei aktív gyülekezeti életünknek, szeretik a bibliát, szeretnek zenélni és énekelni. Zongorázni mindketten, Dávid gitározni, Dorca pedig fuvolázni is tanul.
Örömmel tapasztaltuk, hogy Magyarországon is lehetőség van a gyermekek otthon oktatására. Ezt az utat választottuk magunk is. Gyermekeinket a keresztyén hit megőrzése, a hatékonyabb és egyben gyorsabb tanulás érdekében magán úton tanítjuk. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jobban belelássanak a felnőttek életébe is, ezáltal felkészültebbek legyenek a saját felnőttkorukra. Kevesebb időt kell ülve tölteniük. Azt hiszem egy egészséges, aktív gyermek számára ez igazán jó hír.
Életünk fontos részét alkotja a munka és tanulás mellett a kertészkedés, méhészkedés (melyben a gyermekeink szintén részt vesznek)zenélés, kapcsolatok fenntartása más családokkal, ahol tehetjük segítségnyújtás (szomszédaink körében is), a gyülekezeti élet (bibliakör, főzősuli, találkozók) – ezzel az időnk el is fogy...- milyen jó is, hogy szombatonként megállhatunk és egy egész napot Istennel tölthetünk mindent félre téve!
Mint család nagyon szeretjük a közös élményeket. Kedvenc időtöltéseink a nyaralásaink, természetesen sátorral, amikor csak tehetjük. Kirándulunk, biciklizünk, csónakázunk, szánkózunk, sznorkelezünk, egyszerűek vagyunk. Mikor mit kínál a lehetőség és az időjárás. Különösen a hegyekbe szeretünk elmenni, de ebben az évben az egyik legcsodálatosabb élményt a Tisza-tó nyújtotta számunkra. A lényeg a közösen eltöltött pihenés.
